Jegyzetek készítése

A nyelvtani tudnivalókról mindenképpen készíts feljegyzéseket. A saját magad által, kézzel írt jegyzetek a leghatékonyabbak, hiszen már sok kutatás bebizonyította, hogy így sokkal többet vagyunk képesek megjegyezni a leírtakból, mintha digitális eszközöket használnánk ugyanerre a célra.

Miért olyan fontos a jegyzetek készítése?

Mindig tartsd szem előtt, hogy az éppen megtanulandó tananyagot nem csak az adott pillanatban kell tudnod. Ha soha vagy csak nagyon ritkán ismételsz, akkor egyáltalán nem meglepő, ha úgy érzed, hogy rosszul megy a nyelvtanulás. Nem elég nagy a szókincsed, hiszen a korábban tanult szavak jó részét már rég elfelejtetted, a nyelvtantudásodról már nem is beszélve.

Füzet vagy mappa?

Talán a gyűrűs mappa a legjobb választás, mivel a betétlapok nincsenek összetűzve, így egy egyszerű mozdulattal bármikor átrendezheted a mappa tartalmát. Egy A5-ös méretű is bőven megteszi, ha pedig beszerzel néhány elválasztólapot, akkor külön témakörök szerint is csoportosíthatod a jegyzeteidet.

Ugyanerre a célra használhatsz nagyobb méretű kartotékkártyákat is.

Színek használata

Használj színeket, amennyit csak lehet! Erre a célra a legalkalmasabb, ha beszerzel néhány tűfilcet.

Kérdések és válaszok

Olvasd el a nyelvtani szabályokat, de a jegyzeteidet a saját szavaiddal fogalmazd meg! Célszerű őket kérdések és válaszok formájában feldolgoznod, ez a technika rendkívül hatékony önellenőrzésre és a tanultak elmélyítésére.

1. lépés: Fogalmazz meg egy rövid kérdést és írj néhány példát magyarul. Ehhez használd a jegyzetfüzet jobb oldalát:

2. lépés: Fordíts egyet és a választ írd a füzet bal oldalára:

3. lépés: Az így elkészített füzet (vagy kártya) az aktív felidézést segíti. Először elolvasod a füzet jobb oldalán lévő kérdést, megpróbálsz rá válaszolni a saját szavaiddal, majd fordítasz egyet és ellenőrzöd magad.

vonal

Aktív felidézés

Az aktív felidézés a hatékony tanulás egyik alapelve, mely szerint az emlékezetet aktívan kell stimulálni a tanulási folyamat során. Ellentéte a passzív átnézés, melynek során a megtanulandó anyagot passzívan ismétli az alany, például olvasás, tévénézés stb. formájában.

Például ha csak ismételten elolvasunk egy szócikket István királyról, az passzív átnézésnek minősül. Ha viszont az olvasás után megpróbálunk válaszolni a kérdésre “Ki volt az első magyar király?”, az már aktív felidézés.

Az aktív felidézés sokkal hatékonyabban segíti az emlékek berögződését a hosszútávú memóriába. A vizsga előtti gyors átolvasás ezzel szemben nem eredményez tartós emlékeket, kivéve, ha utána megpróbáljuk visszaidézni az elolvasottakat.

/Forrás: Wikipédia/